Németh Róbert – Programozzunk
Assemblyben - 4. rész
Nagy népszerűségnek örvend C-s oktatási körökben, hogy először "a világ legegyszerűbb" programját mutatjuk meg az olvasónak, ez annyiból áll, hogy kiírja a képernyőre: "Hello, world!", vagyis "Helló, világ!" szöveget. Most azonban ez a legegyszerűbb program sem lesz túlságosan triviális, főleg azért nem, mert megpróbálom bemutatni, hogyan lehet stílusosan megírni egy Assembly programot.
Gebei János – Assembly
direktívák, masm, link, regiszterek és még sok más
Ebben
az Assembly cikkben a direktívákról és a MASM, illetve a LINK használatáról
olvashatunk. A cikk vége felé szót ejtünk még a regiszterekről és a feltétel
bitekről.
Gebei János – Assembly
feladatok
Az elkövetkezőkben Assembly feladatokkal találkozhattok, aminek
megoldását a CD-n elhelyezett forráskódokban találjátok.
Geiger
Tamás – Delphi és Win32 API – Nem csak Delphi felhasználóknak: VIII. rész
Előző
számunkban megnéztük, miként készíthetjük el a számítógépünkön található
Windows NT szolgáltatások listáját. A következőkben megnézzük, miként tudunk az
egyes szolgáltatásokról adatokat lekérdezni, vezérelni őket (2. rész).
Geiger Tamás -
Program beállításainak tárolása Delphiben – 2. rész
Előző számunkban az INI fájlokról, azok
használatáról, kezeléséről esett szó. Most nézzünk meg, a „modern kor
Windows”-a milyen lehetőséget kínál számunkra. A Windows ’95 és azt követő
operációs rendszerekben megjelent egy központi tárolási forma, mely az INI
fájlokat hivatott leváltani.
Csubák Péter – Webböngésző készítése –
VI. rész
Az
előző cikkben ígért e-mail fogadó készítésének fortélyait írja le szerzőnk, de
mivel a program teljes forrása túl hosszú, ahhoz, hogy részletesen leírjam,
ezért a forrás megtalálható a cd-n.
Pammer Pál - Képnézegető
fejlesztése (bmp view) II. rész
A
Kedvencek elkészítése után készítsünk egy „diabemutatót” is a programba, hiszen
a legtöbb képnézegető program ilyen szolgáltatással is rendelkezik.
Merczel László – OpenGL.HU - 7. rész
A
legutóbbi részben megtanultuk, hogyan adjunk szép mintázatot a definiált
primitive-ekre a textúrák felhasználásával. Ez szép és, jó, de a textúrákkal
még egy csomó érdekességet el lehet követni, amelyek közül néhány csupán
kellemes, néhány hasznos is, néhány pedig elengedhetetlen. Ezek közül a
hangzatos nevű technikák közül erre az alkalomra kettőt választottam: a texture
blending és a mip-mapping.
Nyisztor Károly –
Public, Protected, Private
Ahhoz,
hogy az objektum-orientáltság előnyeit kiaknázhassuk, meg kell ismerkedni
néhány új elemmel, melyektől egy öreg-motoros C programozót nem biztos hogy
elönt a boldogság.
Programok
írásánál gyakran van szükségünk arra, hogy minden billentyű leütésekor egy
adott kódrészlet fusson le. DOS alatt anno ezt egyszerűen meg lehetett oldani a
9-es megszakítási vektor átírásával. Védett módban azonban megszakítási leírótábla
van, amihez egy egyszerű, user módban futó program nem férhet hozzá. Ebben a
cikkben elsősorban a KeyBoard hook-ot fogjuk megismerni a gyakorlati oldaláról.
Dunás-Varga Zsolt – Java Proxy
Ki ne gondolt volna már arra, hogy ma megvásárolt
számítógépét a régivel összekösse, hiszen a régit sem eladni nem tudta, sem
pedig kidobni nem akarta. Mivel a hálózatok korát éljük, könnyen előfordulhat
az is, hogy az újító ember rendelkezik internet kapcsolattal, és szeretné, hogy
mindkét számítógépén böngészője képes legyen kapcsolatba lépni az internettel,
de valahogy az előírt próbálkozásaival mindeddig nem tudta elérni célját, és
arra kényszerült, hogy letöltött, kisebb programokkal kísérelje meg a
kapcsolatmegosztást létrehozni.
Gebei János – IRC mosolyok – 1.
rész
IRC-s
Smiley-ok, másnéven mosolyok érzelmeket kifejező ábrácskák, néhány karakterből
összeállítva. Igen divatosak, elterjedtek az Interneten, ezért érdemes
megismerkedni kicsit közelebbről is velük. Cikkünk, ha nevezhetem ennek a kis
felsorolásunkat, ezeket kívánja bemutatni, illetve megkedveltetni azokkal, akik
még nem ismernék őket.
Balla Imre – IRC-s fogalmak – 1.
rész
A
Kedves Olvasók közül bizonyára egyre többen használnak IRC klienseket és
töltenek naphosszat a chat-eleséssel. Ennek ellenére talán sokan nincsenek tisztában
azokkal az alapfogalmakkal, melyeket az IRC világa rejteget.
Gebei János – IRC-s
rövidítések A-L
Gondolom
a Kedves olvasóval is megesett már, hogy chaten kezdte a szavakat rövidíteni.
Sőt bizonyára előfordult az is, hogy angolul tette ezt meg. Az elkövetkezőkben
ezeket a rövidítéseket ismerteti szerzőnk. Legtöbbjüket angolul illetve párat
magyarra fordítva.
Horváth Richárd – Bevezetés a
mesterséges intelligenciába - 4. rész
Itt az
ideje, hogy döntsünk rendszerünk alapvető kérdéseiben. Az első ilyen kérdés,
hogy mit várunk el a rendszerünktől. Ha optimális utat szeretnénk kapni
eredményként, akkor ezért áldozatokat kell hozni (szélességi, mélységi és
iteratív mélységi keresések).
Kis Norbert – A rendszergazda újabb
kalandjai 8. rész
A
nyári teendők miatt szerzőnk élete egy kicsit szorosabbra sikeredett mint azt számította,
ezért most nem a beígért cikket készítette el (a barátjával történtekről),
hanem inkább egy másik, vele (szerzőnkkel) megesett sztorit mesél el.
Talán elgondolkodtunk
már azon, hogy lehetne egy WAP-oldalunk amit mobiltelefonról, PDA-ról, ... is
elérhetnénk. Ha tetszik az elképzelés akkor ez a cikk nekünk készült. Az
elején az alapdolgokkal fogunk foglalkozni
ZsemlyeViktor - DarkBasic
alapok - 2. rész
Most
következzék az egyik múltkori számban leközölt DarkBasic programnyelv
ismertetésének a folytatása.
Szűcs Tamás – Adatszerkezetek
– 1. rész
Az
adatszerkezetek sorozat első részében a veremről, a sorról és a rekordról
olvashatunk.
Kis Norbert – Vezérlés az LPT
porton - 8. rész
Előző
cikkünkben egy gyakorlati példával ismerkedtünk meg: hogyan lehet szilárdtest
alapú kapcsolóeszközökkel is egyszerűen és praktikusan működtetni 230V-os
fogyasztóinkat. Mint ez szokásunk, a biztonságtechnikáról, illetve az
érintésvédelemről se felejtkeztünk el. Ezúttal újabb érdekes és hasznos kimeneti eszközzel, egy integrált áramkörös,
túlterhelésvédett motorvezérlővel ismerkedhetünk meg.
Magyar Attila – USB –
eszközök kezelése
Lehet, már mi is találkoztunk olyan feladattal, mely közvetlenül az USB-s
nyomtatóra kellett hogy írjon egy fájlt. Sok utánajárás és keresgélés után
szerzőnk rájött a megoldásra, hiszen a feladat nem épp hétköznapi A problémát
WindowsXP alatt kellett megoldania, ezért a példaprogram is az XP-s megoldást
mutatja be. A megvalósítás pedig Borland Delphi rendszerben történt.