A hónap interjúja |
Fieryt (vagyis Tamás Miklóst)
gondolom nem kell bemutatnom azoknak, akiknek van bármi közük is a
programozáshoz, számítógépekhez, informatikához. Az Aida32 (www.aida32.hu régi, berögzött motorosok a Windowsos ASMDemo-nak hívják)
kitalálója, programozója, mindenese. Az általa készített programot sok ezren
használják gépük titkainak feltérképezésére, összehasonlításra, vagy egyszerűen
csak használják. Őt kapta "ICQ végre" Fritz (Deák Ferenc), hogy egy barátságos és
főleg szabad beszélgetés erejéig szólaljon meg olvasóinknak, bepillantást
nyújtva az egyik legismertebb magyar program szerzőjének mindennapi
(programozással telített) életébe. |
Tobzódás |
(Deák Ferenc)
Fritz - Kezdem talán a legáltalánosabb kérdéssel: Hány éve
programozol? (Tamás Miklós) Fiery - 14 éve
most már lassacskán. 10 évesen kezdtem, akkor még a Commodore 16 és +4 volt
az általános. Fritz - Jó kis háttered van akkor. Gondolom, hogy a Commodore
Assemblert is kínoztad annak idején. Vagy nem? Fiery - Igen, de a Commodore Assemblybe csak minimálisan
folytam bele, akkor már inkább a GW-BASIC és a PC/XT vonzott, majd hamarosan
teljesen átálltam a PC-re, elkezdtem x86 assemblyvel foglalkozni. Fritz - Az ASMDemo (ha jól tudom) Pascalban készült. Mikor
kezdtél el Pascallal foglalkozni (mert tudjuk, hogy legtöbben ezt tartják az
"Alapnyelvnek")? Fiery - Ez egy érdekes történet J A
középiskola első osztályában még assemblyvel foglalkoztam, azonban
beijesztettek minket (mint programozó osztályt), hogy második osztálytól
következik a Pascal, és hogy mindenki készüljön rá, mert nem lesz könnyű.
Nekiláttam tehát az első osztály utáni nyári szünetben Pascalozni, és
lényegében néhány hónap alatt megtanultam az alapokat. Az ASMDemo-t ha nem csal
az emlékezetem, 1 évvel a Pascalos "karrierem" kezdete után kezdtem
el fejleszteni. Fritz - Szorgalmas egy diák voltál, és főleg bátor ha egy év
után ilyen méretű projektbe kezdtél bele. Milyen számítógépen dolgoztál annak
idején? Fiery - Azt azért tudni kell, hogy az ASMDemo nem ilyen
méretű projektnek indult, csak egy kis
játéknak az Interrupt List-ben található információ
felhasználásáról. S hogy végül mi
lett belőle, azt elsősorban a felhasználók visszajelzései és az így felmerült
igények motiválták. Az első PC-m
egy AMD 386SX-33 volt, 1 MB
memóriával, 512 KB-os Trident ISA
videokártyával, 210 MB Seagate vinyóval és színes SVGA monitorral.
Szép idők voltak azok. Fritz - Azóta hány számítógépet cseréltél? És volt-e kedvenc
számítógéped az évek során? (ezt csak azért kérdem, mert én valahogy nagyon
összenőttem az első gépemmel egy ósdi 286-ossal J) A könyvtár
struktúrám még most is úgy néz ki mint azon) Fiery - 386SX nagyon a szívemhez nőtt, az volt a
legtartósabb gépem. Azóta ugyebár (1994 óta) látványosan felgyorsult a PC
ipar fejlődése, valamint a szoftverfejlesztéshez is szükséges (legalábbis
számomra) a számítógépem teljesítményének szinten tartása. A 386SX után gyors
egymásutánban következett egy 486DLC-40, 486DX2-66, 486DX2-80, 5x86-120, K5-100,
6x86-PR150, Pentium-166. Majd pedig már a körszerűbb kategóriából a
Celeron-300A@450, Duron-600@850, Athlon-1.2, Athlon XP 1800+, és végül a
mostani konfiguráció, az Athlon XP 2200+. Természetesen, ahogy sok PC
rajongónak, az idők folyamán nekem is, egyszerre több gépem is volt, jelenleg
is egész gépparkot tartok itthon, a legkülönfélébb konfigurációkkal. Sorry, a Celeron-300A@450 elé még jönne
egy K6-2-300 és K6-2-350 is J Fritz - Ez egészen pontosan 14 gép. Gondolom, ebből pár
lemaradt "útközben" de így is szép lehet az aktuális géppark (mint
egy kisebb cég). Hálózatba vannak kötve otthon? (Esetleg tartasz Quake
bulikat is? J )
Milyen oprendszereket használsz? Fiery - Jelenleg ha jól számolom, 7 gépem van itthon... csak
érdekességképp felsorolom őket: 1) QUICKY:
fő munkaállomás, "muscle machine": Athlon XP 2200+, MSI KT3
Ultra-ARU alaplap, 512 MB DDR RAM, 80 GB 7200 RPM HDD, Matrox Parhelia 128
MB, SB Live! Value 2) EDEN:
firewall, CD író, "storage house": VIA C3-800, VIA EPIA alaplap,
256 MB SDRAM, integrált audio+video+LAN, 120 GB HDD 3) TESTP3:
multimédia, MySQL server, DVDMax
(TV-Out), QC (Quality Checking): P3-733, MSI 815EM
Pro, 256 MB SDRAM, 16 GB HDD, Matrox G400 DualHead 16 MB, integrált audio 4) TESTP2:
MS SQL server, QC, dual QC: Dual P2-266, Intel DK440LX, 512 MB SDRAM, 4 GB
HDD, S3 Trio64 PCI 1 MB, no audio 5) TESTP5:
QC, AIDA16 QC (DOS), "fan-less quiet PC": Pentium MMX-166@100
(underclock J), 6) ANGEL:
menyasszonyom munkaállomása, QC: Athlon XP 1800+, Chaintech 7VJDA, 256 MB DDR
SDRAM, 20 GB HDD, Inno3D GeForce2 Titanium, integrált audio 7) BABE:
notebook, QC: Asus L7300 (P2-300PE, Asus alaplap természetesen, 160 MB SDRAM,
4 GB HDD, SMI video, Yamaha audio) Természetesen
100 Megabites hálózatba vannak a gépek kötve, és az összes gépen valamilyen
Windows fut (Windows 95-től a Windows XP-ig itt minden megtalálható). De
hamarosan több gépet is át fogok állítani Linuxra, ill. tervezem egy vagy több
gép eladását is, nincs már igazándiból szükség ennyi gépre. Fritz - Van-e kedvenc programozási nyelved? Fiery - DOS alatt az x86 Assembly és a Pascal keverékét
kedvelem leginkább, Windows alatt pedig a Delphi 7 által nyújtott teljeskörű
flexibilitás és "kényelem", ami magával ragad. Ha pedig a konkrét
szoftverfejlesztéstől egy kicsit elrugaszkodunk, akkor a PHP és a Linux bash
script áll még a szívemhez közel. Fritz - Információim szerint, (amik lehet, hogy csalókák K ) te
katonai főiskolát végeztél. Meg fogom akkor már azt is kérdezni, hogy miért
nem informatika vagy valami más műszaki főiskolát választottál. Fiery - Ez egy nagyon téves információ, a Veszprémi Egyetem
műszaki informatikai mérnöki szakara iratkoztam be, azonban az egyetemi
légkor, az elvárások és az én elképzeléseim a messzemenőkig különböztek,
ezért a 3. évtől mar nem jártam be az órákra (és vizsgákra sem), ezért
érthető okokból a 4. év végén el is utasított az egyetem. Fritz –
Az egyik ASMDemo-ban irt egy olyasmit, hogy: Zrínyi Miklós Kat. Műszaki
Főiskola, Veszprém... gondolom, akkor
a Kat. nem katonai volt. Fiery -
J Igen, volt ilyen J Az
konkrétan Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt. Fritz -
Hadd engedtessék meg nekem, hogy eszembe jusson, hogy egy programozói
újságnak készítek interjút, és kérdezgesselek egy picit a fő termékedről is,
az AIDA32-ről. Talán az első kérdés, ami minden
programozóban felmerül, amikor új programmal találja szembe magát: miben
készült? Fiery - Az AIDA32 alapvetően 32 bites Pascal nyelven
készült, némi x86-os assembly kiegészítéssel, az egészet pedig a Delphi 7
fogja össze. A kernel meghajtók (AIDA32.SYS, AIDA32.VXD) és a betöltő modul
(AIDA32.EXE) Visual C++ 6.0-ban íródtak, egy kisebb modul pedig még a Turbo
Pascal 7-et is felvonultatja. Fritz - A régi ASMDemo által nyujtott Benchmark
szolgáltatáshoz viszonyítva én keveslem az AIDA32 benchmark szolgáltatásait.
Tervezel több benchmarkot is? Fiery - A jó öreg 16 bites DOS benchmarkok óta sajnos a
helyzet gyökeresen megváltozott. Manapság már nem könnyű - sőt talán
lehetetlen - olyan benchmarkot írni, amely hűen tükrözné egy adott processzor, videokártya, vagy akár a
teljes számítógép teljesítményét. Emiatt nem igazán tervezem a benchmarkok
bővítését, nincs igazán értelme a használhatatlan, semmitmondó szintetikus
benchmarkoknak. Sokkal jobban járnak a felhasználok, ha inkább specializált
benchmark alkalmazásokat vagy játékokat használnak. Fritz - Valahogy úgy érzem, a program kilépett a klasszikus
"System Information" kategóriából, mert már olyan szolgáltatásai is vannak, melyek a legtöbb SI
programban nem találhatóak meg. Ez volt a "piacpolitika"? Fiery - Nem nevezném piacpolitikának, inkább a felhasználói
visszajelzések alapján döntöttem úgy, hogy olyan jellegű szolgáltatásokat is
beépítek, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a sysinfo kategóriához. Rövid
időn belül azonban ez egy öngerjesztő folyamattá alakult, ugyanis a leltár és
kliens-szerver szolgáltatások újabb igényeket szültek, melyek megvalósítása
szintén nem a sysinfo vonalat erősítette. Így készültek el az elmúlt 12 hónap
folyamán az adatbáziskezelő megoldások, a 8 féle riport formátum, a gyártó
linkek és a széleskörű konfigurációs lehetőségek. Fritz - Tervezel olyan szolgáltatást, hogy a felhasználó meg
is tudjon változtatni bizonyos beállításokat? Fiery - Régebben terveztem ilyesmit, azonban a teendők
sokasodásával az ilyen rizikós szolgáltatásokat inkább igyekszem elkerülni.
Rizikó alatt azt értem, hogy a felhasználók egy csoportja nem tudná, hogy mit
is állít át pontosan, majd egy esetleges adatvesztés esetén egyértelműen az
AIDA32-t állítanák be főbűnösnek. Fritz - Mennyiben változott meg az információk
összeszedésének módja az ASMDemo illetve az AIDA32/16 között? Fiery - Bizonyos szempontból változott, ugyanis sokkal
kevésbé okoz problémát a memória és a képernyő szűkössége: DOS alatt a 640
KB-os és a 80x25 karakteres korlát nagyon sok ponton gátolja a részletes és
mindenre kiterjedő rendszer információt. Programozás-technikailag pedig csak
az AIDA32 fejlesztésének legelején éreztem úgy, hogy ez egészen más világ,
mint a DOS, azonban ahogy megszoktam a Windows logikáját és filozófiáját,
hamar eljutottam oda, hogy be kellett látnom: alapvetően az információ
összeszedésében nincsenek alapvető különbségek. Fritz - Kösz, bye Fiery - Szívesen, Byee |
Deák Ferenc |