Geiger Tamás – Delphi és
Win32 API – Nem csak Delphi felhasználóknak: VII. rész
A
Borland Delphi rendszer számos, a Windowsban (és a Linuxban) használt
rendszereszközhöz tartalmaz komponenseket, osztályokat. Mégis érhetetlen módon több
elem hiányzik belőle, melyek sokszor vagy csak ritkán, de jól jönnének egy
program fejlesztése során. Cikksorozatunkban ilyen komponenseket fogunk
készíteni. A sorozatot más programnyelvek használóinak is ajánlom, hiszen a
bemutatott Windows API függvények bizonyára más nyelveken is elérhetőek.
Geiger Tamás -
Program beállításainak tárolása Delphiben – 1. rész
Minden
valamire való program megkíméli a felhasználót attól, hogy az egyszer már jól
beállított paramétereket újra és újra meg kelljen adni minden futtatás során.
Igaz, vannak kisebb programok, ahol erre nincs szükség, de a legtöbb esetben
erre módot kell adni. Tekintsük most át, miként lehet elkészült programunkba
olyan kódot illeszteni, mely megjegyzi az aktuális beállításokat.
Csubák Péter – Webböngésző készítése –
5. rész
A
szerző az előző cikkben ígért saját komponens készítését, telepítését és a
böngészőbe való beírását ismerteti.
Markó Imre – Delphi - 5. rész: Többtáblás
adatbázisok kezelése
Amikor
adatbázisokat hozunk létre, akkor a legritkább esetben tartalmaznak azok egy
táblát. Az adatbázis-kezelés során alapvető fontosságú, hogy a táblák legalább
3. normálformában legyenek. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a tárolandó
tulajdonságainkat széjjelbontjuk, és külön-külön táblában tároljuk. A cikkben
megvizsgálásra kerül, hogy Delphi alatt hogyan lehet az ilyen adatbázisokat
kezelni. Az egyszerűség kedvéért a Delphi-ben található minta adatbázist fogjuk
használni.
Pammer Pál - Képnézegető fejlesztése
(bmp view) II. rész
A
program alapjai már megvannak előző cikkünkből, most jöjjenek a “gyöngyszemek”,
amitől a mi programunk “felhasználó barátabb” lesz, mint a többi piacon lévő
program!
Gebei János - Delphi 6 Personal
Edition – Bevezető
Szerencsére
a Borland a Delphi 6-os verzióval kezdődően létrehozott egy olyan kiadást a
Delphi-ből, amelyet teljesen ingyenesen letölthetünk és használhatunk, igaz
megszabott korlátok között. Minderről részletesebb tájékoztatást adunk
cikkünkben.
Merczel László – OpenGL.HU - 6. rész
Ahogyan
az a múltkori részben említésre is került, most textúrázással fogjuk folytatni
OpenGL “tanulmányainkat”.
Faragó József - JavaScript
menü - gondolatok
Mielőtt bárki megkövezné a szerkesztőket, gyorsan
leszögezzük: Tudjuk, hogy a Java és a JavaScript két, egymással még csak
rokonságban sem álló nyelv. Akkor miért került ide mégis? Nem akartunk külön
fejezetet csinálni! Viszont érdemes elolvasni a cikket azoknak, akik webes
vonalon nyomulnak - és a szerző ígérete szerint lesz ennek még folytatása is!
Gebei János - IRC/mIRC Parancsok - 2.
rész
Az
előző cikkben az olvasó megismerkedhetett az “alap” IRC és mIRC parancsokkal.
Most a ritkábban alkalmazottakat szeretnénk bemutatni. Meglehet, hogy a
bemutatandó parancsoknak ritkábban vesszük hasznát, de mégis érdemes megismerni
őket, hiszen párszor összefuthatunk velük. Nem árt tehát tudni, mit jelentenek,
milyen plusz lehetőségeink vannak.
Balla Imre - Hogyan
válthatunk IP-t vagy host-ot az IRC-n?
Ebben
a cikkben izgalmas kérdéseket próbálok megválaszolni, mint például: Hogyan
rejtsük el magunkat IRC-n? Hogyan mutathatunk más host-ot? Hogyan válthatunk
IP-t?
Horváth Richárd – Bevezetés a
mesterséges intelligenciába 3. rész
A
mostani mesterséges intelligencia cikkből kiderül, hogy mi is az az
optimalizáló út és az, hogy milyen módszerekkel sikerül megtalálnunk azt.
Kis Norbert – A rendszergazda újabb
kalandjai 7. rész
A
korábbi részben a rendszergazda munkájának másik (nehezebbik) oldaláról, az
emberi tényezőről hallhattunk, s arról egy bájos kis történetet, ami
szerzőnkkel esett meg. Azonban “egyszer hopp, másszor kopp”, ahogy a népi
bölcsesség mondja. A rendszergazda élete is ilyen, mi több: ebből van a
legtöbb. Ezúttal “a másik oldal” sötétebb feléről mesél szerzőnk egy történetet,
vagyis az emberi tényező árnyoldalait boncolgatja…
Kis Norbert – Érdekességek az
Internetről
Ebben
a rovatban weblapok böngészése közben talált érdekességeket közlünk. Amennyiben
a Kedves Olvasó is talál ilyet; kérjük, küldje be. Mi pedig a hivatkozással és
a beküldő nevével leközöljük.
Nyisztor Károly –
Gondolatok a programozásról
Lehet,
hogy sokan azt gondolják: szegény fejlesztőről igyekeznek minél több bőrt
lehúzni, odadobnak neki valami aprót, mint a koldusnak az aluljáróban és a
cápák felmarkolják a milliókat, pedig mindenki jobban járna, ha a kliens
közvetlenül a programozó ajtaján kopogtatna – nos, ez lehet, hogy jól hangzik,
de szerintem a dolgok sajnos / szerencsére nem így működnek.
Gecsó Zoltán – Egy korszak vége, vagy egy
új kezdete? - Visual Basic
Mielőtt
bárki szerzőnk torkának ugrana, előre elmondja, hogy ez a cikk nem a
programozásról fog szólni. Ez a bevezető rész inkább csak a történelmi
áttekintés, elővezetés és saját személyes élményei a VB tanulása közben.
ZsemlyeViktor - DarkBasic alapok
- 1. rész
Az
érdeklődő Olvasók megtudhatják, hogy mi is az a DarkBasic programnyelv. Ezzel
még közel sem lesz vége ennek a témakörnek, több cikket is olvashatnak a
későbbi számokban, ami a DarkBasic nyelv bemutatásáról és rejtelmeiről fog
szólni.
Szűcs Tamás – Alap algoritmusok - 5.
rész
“Egyre
bonyolultabb :-)” – és még bonyolultabb ...: Több sorozathoz egy sorozat
hozzárendelése
Szelei Tamás – C kezdőknek -
5. rész
A
tömbök segítségével azonos elemekből álló adathalmazt tárolhatunk a memóriában
és műveleteket hajthatunk végre rajta. Ennek megvalósítási lehetősége a cikk
témája.
Geiger Tamás
– Hogyan kezdjem 1. rész - Delphi
Sokan
kérdezik manapság, hogy hol is kezdjék el a Delphi-vel való ismerkedést. Bevált
módszer nyilván nincs, de mindenki elkezdte egyszer valahogy. Az elkövetkezendő
pár számban szerzőnk segíteni szeretne azoknak, akik bele szeretnének vágni az
ismerkedésbe, de eddig nem tudták hogy hol is kezdjék.
Németh Róbert – Programozzunk
Assemblyben 3. rész: Tömbök
A tömb
azonos típusú elemekből álló, sorosan tárolt adatcsoport. Amennyiben hossza
előre ismert, statikus tömbnek nevezik, ha hossza a program futása során (run
time) változik, dinamikus tömbnek, vagy listának nevezzük. Ebben a
cikksorozatban a statikus tömbökkel foglalkozunk.
Magyar Attila – Hogyan
írjunk saját BootManagert - IV. rész
Szerzőnk,
előző három cikke ”pótlékaként” egy újabb cikkel rukkolt elő. Ezennel
elérkeztünk a cikksorozat utolsó részéhez. Most olyan dolgok kerülnek leírásra
amelyek a korábbi részekből kimaradtak, valamint az is tárgyalásra kerül,
hogyan lehet beüzemelni egy az előzőekben leírt bootmanagert.
Az
LPT- sorozattal kapcsolatban sokan megkeresték szerzőnket, miként lehet NT
platform alól is elérni a portot. Ugyanis az NT a portok kezelését magához
rendeli, azokat a hagyományos módon nem lehet közvetlenül kezelni. A
vizuál-nyelvek különösen divatosak, de ott vajon mi a teendő?
Kis Norbert – Vezérlés az LPT
porton - 7. rész
Az
előző részben a tranzisztor, mint kapcsoló elvi működésével ismerkedtünk kicsit
közelebbről. Áttekintettük továbbá, hogyan lehet egy dióda, illetve
tranzisztor kivezetéseit beazonosítani, üzemképességét ellenőrizni. Láthattuk,
nem is olyan ördöngös dolog! Valamint elkezdtük áttekinteni a meghajtó
fokozatok főbb típusait. A szorgalmasabbak talán már azóta forgatják is otthon
motorjaikat, illetve kapcsolgatják lámpáikat. Azonban ezzel még korán sincs
vége a kifogyhatatlan lehetőségeknek. Lássuk a folytatást!
Kiszely Gábor – Adatbázisok -
5. rész
A
mostani cikkünkben már - remélhetőleg - gyakorlati ismereteket is szerzünk
eddigi elméleti tudásunk mellé, ugyanis megismerkedünk az SQL nyelv alapjaival.
Megtanulunk SQL parancsok segítségével adattáblákat létrehozni, módosítani
valamint feltölteni azokat.