Visual Basic – Egy korszak vége,
vagy egy új kezdete?
Mielőtt bárki a torkomnak ugrana, előre elmondom, hogy ez a cikk nem a programozásról fog szólni. Ez a bevezető rész inkább csak a történelmi áttekintés, elővezetés.
Gyakorlatilag a PC világ fejlődésével egyidős a BASIC nyelv. Ez - mint ahogy neve is utal rá – egy könnyen elsajátítható és használható, ugyanakkor mégis hatékony programnyelv. Amikor megjelentek az első személyi számítógépek, akkor a mai Microsoft egyik első komoly feladata az volt, hogy elkészítette a BASIC adott számítógépekhez való adaptációját. Az idők folyamán, ahogy a gépek fejlődtek, rengeteg programnyelv jelent meg, illetve tűnt fel a számítástechnika világában. Ezek közül volt pár kiemelkedő, amelyek gyakorlatilag a mai napig is jelen vannak (Assembly, Basic, C, Pascal). Ezek a nyelvek - bár fejlődtek - lényegük, nyelvük alapelemei nem változtak. E négy nyelv közül mindegyikbe belekóstoltam. A Pascal soha nem tudott igazán megfogni. Nem értem, hogy sok iskolában miért tanítják még most is a Pascal-t, hiszen szerintem nem egy könnyen tanulható nyelv. A C-nyelv egyike a legjobbaknak, ha nem a legjobb. Jelenleg inkább a C++-t használják, de ez csupán az objektumorientált szemléletben különbözik tőle. Játékokhoz, operációs rendszerekhez, illetve olyan programok készítéséhez használják, ahol elsőrendű feladat a gyors programfutás, és a hardver kellő kihasználása. Az Assembly a legfurcsább nyelv amivel találkoztam. Ez egy második generációs nyelv, ez alatt már csak a gépi kódú programozás van, de azt aztán végképp nagyon kevesen művelik. Az igazi hardverközeli programok sokszor Assembly-ben készíthetőek el a leghatékonyabban. Szándékosan a végére hagytam a BASIC-et. Ez volt az első programnyelv, amit megtanultam még a Commodore 64 számítógépemen. Egy nyelv, amit már 8 évesen tanulgatni tudtam. Alig egy év alatt könyvek és apukám segítségével eljutottam arra a szintre, hogy különféle kis programocskákat írogattam pusztán kedvtelésből. Hihetetlen élmény volt! Programozgattam, játszogattam, aztán úgy 10-11 éves koromban egyszer csak szembe találtam magam egy új rendszerrel. Szüleim szerezték valahonnan a munkahelyükről. Apukám elmesélte, hogy ez majdnem olyan, mint a BASIC, csak ezzel Windows alá is lehet programokat fejleszteni. Először nem igazán értettem, de nagyon tetszett, hogy pár egérkattintással tudtam olyan ablakokat készíteni, amiket a Windows-ban már sokszor láttam. Akkor még nem értettem, hogy ez mire jó, mert semmit sem tudtam az eseményvezérelt programozásról. Eltelt egy év, kaptam egy könyvet, és annak segítségével lassan megtanultam használni ezt a hihetetlen programot. Ez pedig nem más volt, mint a Visual Basic 3.0 változata . Alig két év alatt el tudtam sajátítani olyan mértékben, hogy mire 15 évesen befejeztem a középiskola első osztályát, már készítettem egy univerzális adatbázis-kezelő programot, amit aztán az Interneten árultam is, illetve az iskolai könyvtárunkban azt használták az olvasójegyek kiváltására. Aki valaha is programozott, az jól tudja, hogy milyen érzés 15 évesen ott állni, hogy tudok programozni, és egy iskola a gyakorlatban is használja a programomat! Ráadásul jobban tudtam programozni, mint bármelyik tanárom :-). Egy nyelv, amit egy gyerek is meg tud tanulni úgy, hogy élvezi, mintha csak egy játék lenne!
Tudom, hogy nagyon megszállott voltam és hogy szüleim révén előnyben voltam a kortársaimhoz képest, de ha nekem ennyi idő alatt sikerült, akkor bárki másnak is sikerülhet, és még ha esetleg pár évvel tovább is tart megtanulnia, akkor is a legrosszabb esetben 18 évesen profi lehet egy fejlett programnyelvben.
Már akkor is sokfelől lehetett hallani, hogy temetik a Visual Basic-et, merthogy semmi keresnivalója nincsen a korszerű programozási nyelvek között. Állították, hogy lassú, meg nehéz, meg különben is, voltak akik csak azért támadták, mert szerintük BASIC nyelven nem lehet jó programokat készíteni. Azonban a nyelv fejlődött tovább. 4.0 - 5.0 - 6.0 és most már itt van a legújabb, ami a .NET irányvonal kereteiben lépked tovább az eddigi úton. Egyre többen használják, egyre többen szeretik, és lassan a kétkedők is kezdenek rájönni, hogy mégsem lehet ez annyira rossz. Hiszen lehet, hogy nem a VB-ben írt programok fogják megdönteni a sebességi rekordokat, de a mostani világ egyre inkább abba az irányba megy, hogy a hardver nem jelent akadályt. Ma már nem azért küzdenek a programozók, hogy 10 vagy 9,8 másodperc alatt tud-e név szerint sorba rendezni egy adatbázist a programjuk, hanem azért, hogy minél szebb, csicsásabb kezelőfelületet készítsenek, ami lehetőleg még hanghatásokat is tud kezelni, esetleg egy-egy kis videofilmet is lejátszik, ha a felhasználó elrontott valamit. A Visual Basic pedig pontosan erre a feladatra lett kifejlesztve. Gyorsan készíthető, középszintű sebességű programok írására tervezték. Kitünően bevált. Elsöprő sikere van és bár most is sokan támadják, sohasem fog eltűnni, mindig lesz létjogosultsága az informatika piacán. Hiába gyors az Assembly és a C illetve C++, ha 3-4 szer annyi idő kell egy program kifejlesztéséhez, mint a Visual Basic-ben. Közben megjelent a C++ nyelvnek is a “vizualizált” változata Visual C++ néven. Nem meglepő, hogy ez is gyorsan teret hódított magának. Majd megjelent a Delphi, ami gyakorlatilag majdnem teljesen ugyan az, mint a VB. Csupán árnyalatnyi különbségek fedezhetőek fel. (természetesen ez csak a külalakra, a komponensekre vonatkozik, a Delphi egészen más alapokon épül fel, mint a VB. A Szerk.)
Az egyetlen gond, hogy a VB nevében ott van az a bizonyos Basic szó és ezért sok programozó lebecsüli, lekicsinyli, ahelyett, hogy felfedezné a benne rejlő hihetetlen előnyöket!
Szerkesztői
megjegyzés:
Természetesen fenntartjuk az a szerkesztőségi véleményt, hogy nincs jó meg rossz programnyelv, bármely nyelven lehet jól megtervezett, jól működő programokat írni. Vannak viszont egyéni preferenciák, amikről szívesen hallunk és reméljük, hogy a jövőben Zoltán megörvendeztet minket egy-két kisebb-nagyobb VB fejlesztésével is, hadd tanuljanak belőle azok is, akik most szeretnék kipróbálni ezt a kétségtelenül hasznos nyelvet.