Delphi

Geiger Tamás – Delphi és Win32 API – Nem csak Delphi felhasználóknak: VII. rész

A Borland Delphi rendszer számos, a Windowsban (és a Linuxban) használt rendszereszközhöz tartalmaz komponenseket, osztályokat. Mégis érhetetlen módon több elem hiányzik belőle, melyek sokszor vagy csak ritkán, de jól jönnének egy program fejlesztése során. Cikksorozatunkban ilyen komponenseket fogunk készíteni. A sorozatot más programnyelvek használóinak is ajánlom, hiszen a bemutatott Windows API függvények bizonyára más nyelveken is elérhetőek.

Geiger Tamás - Program beállításainak tárolása Delphiben – 1. rész

Minden valamire való program megkíméli a felhasználót attól, hogy az egyszer már jól beállított paramétereket újra és újra meg kelljen adni minden futtatás során. Igaz, vannak kisebb programok, ahol erre nincs szükség, de a legtöbb esetben erre módot kell adni. Tekintsük most át, miként lehet elkészült programunkba olyan kódot illeszteni, mely megjegyzi az aktuális beállításokat.

Csubák Péter – Webböngésző készítése – 5. rész

A szerző az előző cikkben ígért saját komponens készítését, telepítését és a böngészőbe való beírását ismerteti.

Markó Imre – Delphi - 5. rész: Többtáblás adatbázisok kezelése

Amikor adatbázisokat hozunk létre, akkor a legritkább esetben tartalmaznak azok egy táblát. Az adatbázis-kezelés során alapvető fontosságú, hogy a táblák legalább 3. normálformában legyenek. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a tárolandó tulajdonságainkat széjjelbontjuk, és külön-külön táblában tároljuk. A cikkben megvizsgálásra kerül, hogy Delphi alatt hogyan lehet az ilyen adatbázisokat kezelni. Az egyszerűség kedvéért a Delphi-ben található minta adatbázist fogjuk használni.

Pammer Pál - Képnézegető fejlesztése (bmp view) II. rész

A program alapjai már megvannak előző cikkünkből, most jöjjenek a “gyöngyszemek”, amitől a mi programunk “felhasználó barátabb” lesz, mint a többi piacon lévő program!

Gebei János - Delphi 6 Personal Edition – Bevezető

Szerencsére a Borland a Delphi 6-os verzióval kezdődően létrehozott egy olyan kiadást a Delphi-ből, amelyet teljesen ingyenesen letölthetünk és használhatunk, igaz megszabott korlátok között. Minderről részletesebb tájékoztatást adunk cikkünkben.

C, C++

Merczel László – OpenGL.HU - 6. rész

Ahogyan az a múltkori részben említésre is került, most textúrázással fogjuk folytatni OpenGL “tanulmányainkat”.

Java, JavaScript

Faragó József - JavaScript menü - gondolatok

Mielőtt bárki megkövezné a szerkesztőket, gyorsan leszögezzük: Tudjuk, hogy a Java és a JavaScript két, egymással még csak rokonságban sem álló nyelv. Akkor miért került ide mégis? Nem akartunk külön fejezetet csinálni! Viszont érdemes elolvasni a cikket azoknak, akik webes vonalon nyomulnak - és a szerző ígérete szerint lesz ennek még folytatása is!

IRC

Gebei János - IRC/mIRC Parancsok - 2. rész

Az előző cikkben az olvasó megismerkedhetett az “alap” IRC és mIRC parancsokkal. Most a ritkábban alkalmazottakat szeretnénk bemutatni. Meglehet, hogy a bemutatandó parancsoknak ritkábban vesszük hasznát, de mégis érdemes megismerni őket, hiszen párszor összefuthatunk velük. Nem árt tehát tudni, mit jelentenek, milyen plusz lehetőségeink vannak.

Balla Imre - Hogyan válthatunk IP-t vagy host-ot az IRC-n?

Ebben a cikkben izgalmas kérdéseket próbálok megválaszolni, mint például: Hogyan rejtsük el magunkat IRC-n? Hogyan mutathatunk más host-ot? Hogyan válthatunk IP-t?

Finom vegyes

Horváth Richárd – Bevezetés a mesterséges intelligenciába 3. rész

A mostani mesterséges intelligencia cikkből kiderül, hogy mi is az az optimalizáló út és az, hogy milyen módszerekkel sikerül megtalálnunk azt.

Kis Norbert – A rendszergazda újabb kalandjai 7. rész

A korábbi részben a rendszergazda munkájának másik (nehezebbik) oldaláról, az emberi tényezőről hallhattunk, s arról egy bájos kis történetet, ami szerzőnkkel esett meg. Azonban “egyszer hopp, másszor kopp”, ahogy a népi bölcsesség mondja. A rendszergazda élete is ilyen, mi több: ebből van a legtöbb. Ezúttal “a másik oldal” sötétebb feléről mesél szerzőnk egy történetet, vagyis az emberi tényező árnyoldalait boncolgatja…

Kis Norbert – Érdekességek az Internetről

Ebben a rovatban weblapok böngészése közben talált érdekességeket közlünk. Amennyiben a Kedves Olvasó is talál ilyet; kérjük, küldje be. Mi pedig a hivatkozással és a beküldő nevével leközöljük.

Nyisztor Károly – Gondolatok a programozásról

Lehet, hogy sokan azt gondolják: szegény fejlesztőről igyekeznek minél több bőrt lehúzni, odadobnak neki valami aprót, mint a koldusnak az aluljáróban és a cápák felmarkolják a milliókat, pedig mindenki jobban járna, ha a kliens közvetlenül a programozó ajtaján kopogtatna – nos, ez lehet, hogy jól hangzik, de szerintem a dolgok sajnos / szerencsére nem így működnek.

Gecsó Zoltán – Egy korszak vége, vagy egy új kezdete? - Visual Basic

Mielőtt bárki szerzőnk torkának ugrana, előre elmondja, hogy ez a cikk nem a programozásról fog szólni. Ez a bevezető rész inkább csak a történelmi áttekintés, elővezetés és saját személyes élményei a VB tanulása közben.

ZsemlyeViktor - DarkBasic alapok - 1. rész

Az érdeklődő Olvasók megtudhatják, hogy mi is az a DarkBasic programnyelv. Ezzel még közel sem lesz vége ennek a témakörnek, több cikket is olvashatnak a későbbi számokban, ami a DarkBasic nyelv bemutatásáról és rejtelmeiről fog szólni.

Kezdőknek

Szűcs Tamás – Alap algoritmusok - 5. rész

“Egyre bonyolultabb :-)” – és még bonyolultabb ...: Több sorozathoz egy sorozat hozzárendelése

Szelei Tamás – C kezdőknek - 5. rész

A tömbök segítségével azonos elemekből álló adathalmazt tárolhatunk a memóriában és műveleteket hajthatunk végre rajta. Ennek megvalósítási lehetősége a cikk témája.

Geiger Tamás – Hogyan kezdjem 1. rész - Delphi

Sokan kérdezik manapság, hogy hol is kezdjék el a Delphi-vel való ismerkedést. Bevált módszer nyilván nincs, de mindenki elkezdte egyszer valahogy. Az elkövetkezendő pár számban szerzőnk segíteni szeretne azoknak, akik bele szeretnének vágni az ismerkedésbe, de eddig nem tudták hogy hol is kezdjék.

Hardcore

Németh Róbert – Programozzunk Assemblyben 3. rész: Tömbök

A tömb azonos típusú elemekből álló, sorosan tárolt adatcsoport. Amennyiben hossza előre ismert, statikus tömbnek nevezik, ha hossza a program futása során (run time) változik, dinamikus tömbnek, vagy listának nevezzük. Ebben a cikksorozatban a statikus tömbökkel foglalkozunk.

Magyar Attila – Hogyan írjunk saját BootManagert - IV. rész

Szerzőnk, előző három cikke ”pótlékaként” egy újabb cikkel rukkolt elő. Ezennel elérkeztünk a cikksorozat utolsó részéhez. Most olyan dolgok kerülnek leírásra amelyek a korábbi részekből kimaradtak, valamint az is tárgyalásra kerül, hogyan lehet beüzemelni egy az előzőekben leírt bootmanagert.

Kis Norbert – LPT Extra

Az LPT- sorozattal kapcsolatban sokan megkeresték szerzőnket, miként lehet NT platform alól is elérni a portot. Ugyanis az NT a portok kezelését magához rendeli, azokat a hagyományos módon nem lehet közvetlenül kezelni. A vizuál-nyelvek különösen divatosak, de ott vajon mi a teendő?

Kis Norbert – Vezérlés az LPT porton - 7. rész

Az előző részben a tranzisztor, mint kapcsoló elvi működésével ismerkedtünk kicsit közelebbről.  Áttekintettük továbbá, hogyan lehet egy dióda, illetve tranzisztor kivezetéseit beazonosítani, üzemképességét ellenőrizni. Láthattuk, nem is olyan ördöngös dolog! Valamint elkezdtük áttekinteni a meghajtó fokozatok főbb típusait. A szorgalmasabbak talán már azóta forgatják is otthon motorjaikat, illetve kapcsolgatják lámpáikat. Azonban ezzel még korán sincs vége a kifogyhatatlan lehetőségeknek. Lássuk a folytatást!

Adatbázisok

Kiszely Gábor – Adatbázisok - 5. rész

A mostani cikkünkben már - remélhetőleg - gyakorlati ismereteket is szerzünk eddigi elméleti tudásunk mellé, ugyanis megismerkedünk az SQL nyelv alapjaival. Megtanulunk SQL parancsok segítségével adattáblákat létrehozni, módosítani valamint feltölteni azokat.