Java

Most sem hagyjuk cserben azokat az olvasóinkat, akik Java programozásra adták fejüket. Hisz ennél a teljesen objektum orientált, biztonságos, és könnyen elsajátítható programozási nyelvnél szebbet nehezen találunk a mai programozási nyelvek kínálatban.

Terítéken van egy cikk, amelynek első részét múlt számunkban olvashatták, illetve egy érdekes programozási feladat Java megvalósítása, hisz szép a Java, de azért a sebesség bajnoka nem lehetne még, épp ezért törekednünk kell az algoritmikailag tökéletes, és főleg optimális megoldások kiagyalására...

Dinamikus osztálybetöltés

Egy programozási feladat...

Múlt számunkban elkezdtünk a dinamikus osztálybetöltéssel foglalkozni, és amint cikkírónk megígérte, ebben a részben meg fogunk ismerkedni egy pár ízletes és hasznos ínyencséggel (idézet tőle) melyek használata megkönnyíti, és főleg lehetségessé teszi további munkánkat.

Ez a második része a mini sorozatnak be fog mutatni egy osztályt, mely segítségével szinte minden osztály­betöltési munkát végre lehet hajtani.

A cikk szerzőjének ígérete szerint lesz harmadik rész is, amely... na, de ezt nem árulhatjuk el most.

Néha egyszerűen nem elég, ha gyors a számítógépünk, mert a programunk érezhetően lassan fut rajta. Ilyenkor nincs más megoldás, mint csökkenteni az algoritmus komplexitásán, ami azt jelenti, hogy kevesebb lépésszámmal ugyanazt az eredményt érjük el, mint többel. Vagyis "optimalizáljuk" a programot.

Ez az optimalizálási láz különösen érvényes, ha a Javaval dolgozunk, hisz a Java egy interpretált nyelv, és emiatt sajnos nem tündökölhet a sebességben. Ez a cikk egy optimális megoldást ad a feladatra, mely úgy hangzik, hogy találjuk meg az első I legkisebb elemet egy n elemű sorozatban.

C/C++/C#

Múlt havi számunkban elkezdtünk a C nyelvvel és családjával foglalkozni, ebből magától értetődően (és a matematikai logika alapján) következik, hogy ebből a számunkból se maradhat ki az egyesek által Istenített, mások által meg visszataszítónak tartott programozási nyelv.

Az egyik cikk a C++ operátorokat fogja bemutatni, míg a másik a CodeX múlt havi számában bemutatott minishell programnak lesz egy hosszabb (és érthetőbb) magyarázata.

Egyet s mást az operátorokról

A minishell bemutatása

A C++ programozási nyelv talán "legegzotiku­sabb" tulajdonsága az ún. operátor felüldefiniá­lás, vagyis amikor az osztály tervező a már létező operátoroknak elkészíti az osztályspecifi­kus változatát.

Azt, hogy ez miként lehetséges, hivatott a cikk bemutatni. Mind a "hétköznapi" operátorok (értsd: műveleti jelek) kezelése, mind a kevésbé "operátorszagú" operátorok felüldefiniálási szabályai megtalálhatóak a cikkben.

Múlt havi számunkban bemutatásra került egy minishell program, mely a "klasszikus" Unix/Linux shellt próbálja meg egy kicsit utánozni. Olvasóink kérésére a programhoz most mellékelünk egy bővebb leírást is, amelyben kifejtjük a program működését, bemutatjuk az eljárásokat. Azok számára, akiknek kedvük támad a programot továbbfejleszteni, megfelelő mennyiségű magyarázatot elhelyeztünk a cikkben.

Webprogramozás

Múlt havi számunk havi témájába a webprogramozás is bele illett (vagyis az volt... J ), és egy pár érdekes cikket el is kezdtünk, amelyeknek folytatását a tisztelt olvasók megtalálhatják e havi számunkban.

Az egyik cikkünkben az ASP programozással kapcsolatos információk folytatására kerül sor. Ez a cikkünk leginkább kezdőknek szól, inkább amolyan kedvcsinálónak nevezhetjük. Persze ez nem zárja ki azt, hogy a tapasztaltabb programozók is találjanak maguknak újdonságot a cikkünk kapcsán.

Az másik, ebbe a rovatba tartozó írásunkban tovább folytatjuk a Java szervletekkel kapcsolatos ismerkedéseinket, fontos metódusokat ismerhetnek meg az olvasók. Ez a téma a haladó programozóknak szól, bár bizonyára ezen a területen kevésbé jártas programozók is találhatnak érdekes információkat.

ASP Kezdőknek – II. rész

Java Servletek – II. rész

A Microsoft © Visual Basic szintaxist használó script nyelve nagyon sikeresnek bizonyult, tanubizonyság erre a rengeteg honlap, melynél ott találjuk a .asp kiterjesztést.

Mindent megtehetünk ezzel a könnyü és mégis erős nyelvvel, amit akarunk, hogy programunkkal elérjük azt, amit akarunk. A HTML –be épített, nem túlbonyolított szintaxist szinte percek alatt meg lehet tanulni, az egyedül amire szükség van, egy tanár, vagy hiányába a mi cikksorozatunk.

Javat manapság mindenütt használnak, elkezdve a telefontól, ami a zsebünkbe pittyeg, át a PDA Palmokon, nem beszélve ilyen meg olyan operációs rendszerekről, mindenütt találunk Java interpretert.

És ez magától értetődő is, hisz ingyenes... A Java a weben a Java Serveltek fémjelzés alatt fut, és azt is nyújtja amit megígér: WORE (Write Once, Run Everywhere).

Ha egyszer már megírtuk valahol, akkor az mindenütt fog futni, na eprsze, pár kis kivétel mindig akad... J

Nem csak kezdőknek

Gondoltam egyet, és összevontam a kezdőket és a haladókat. Aztán, hogy ennek milyen következményei lesznek, az még a jövő titka, viszont gondoltam, hogy mindkét csoportnak van mit a másiktól tanulnia. A kezdők tanulhatnak programozást a haladóktól, és ez nyilvánvaló is volt, már az elejétől fogva. Viszont a haladóknak is van, amit a kezdőktől tanulni: kíváncsiságot, érdeklődést az új iránt, szerénységet (és főleg ezt…). Hmm… máris érzem, amint a haladók szorosabbra fogják a kötelet nyakam körül.

HTML kezdőknek

A mIRC scriptnyelve

Mindenkinek joga van HTML-ül tudni. Igaz, hogy manapság egyre divatosabbak a HTML editorok, de néha vannak olyan dolgok, amiket csak mélyen, a kód legrejtettebb zugaiban lehet megtalálni, és ilyenkor nagyon jól jön egy kis HTML tudás, hogy tudjuk, mit hol kell lecserélni, úgy, hogy még működjön is utána. A cikksorozat jelszava: Kedvenc HTML szerkesztőm a Notepad.

Múlt havi számunkban mIRC-eltünk, a szó más értelmében, mint ami a klasszikus: programoztuk a mIRC-et. Eme áldott jó szokásunkat most sem fogjuk feladni, és folytatjuk a mIRC-el való bűvészkedésünket.

Az LPT Port vezérlése II. rész

Azoknak, akiket Kis Norbert megfertőzött múlt havi számunkban a hardverközeli programozással, azoknak most is figyelmébe ajánljuk a sorozat második részét, ahol végre már programkód is fel fog tünni. J

Finomvegyes

Finoman szólva, tudást szerezni bárhonnan lehet, és mindenhonnan kell. Nem akartuk mi sem, hogy csak szakbabrároknak J tartsanak minket, ezért színesíteni, vegyesíteni szándékoztuk újságocskán­kat, és beiktattunk (és jövőre is megtartjuk eme áldott szokásunkat) olyan cikkeket is, amelyeknek kevés (vagy egyáltalán semmi) közük a programozáshoz.

Mostani csokrunkba lesz egy Excel tippcsokor (Aki még emlékszik a múlt havi Word tippcsokorra,  ez annak a folytatása) illetve valami, amit nem tudtam bekategorizálni sehova, ezért került ide. James Bond reszkess, jönnek az újraprogramozható ügynökök.

Egy rendszergazda... hmm...

A Microsoft ügynökei

Az élet nem rózsás egy rendszergaz­dá­nak se. Erről meg lehetett győződni a múlt hónapban elkezdődött cikksorozatunkban, melynek folytatá­sa most következik.

Hogy megszabadulnak-e hősies adminisztrátoraink a tűz okozta kalamajkából, ez már egészen rajtuk múlik, viszont önöknek remek szórakozás lesz (mások hibájából tanulni).

Mielőtt még valaki elrohanna ajtót zárni, hogy nehogy a BSA a nyakára lépjen, ne tegye. Nem azokról az ügynökökről van szó, hanem olyan, nem is tudom, hogy lehet őket emberi szavakkal elmondani, talán olyan (hogy használjam a cikkszerző definícióját) Tamagochi izékről, amelyek tátognak a képernyőnkön, a legrosszabbkor kidugják fejüket, de legalább bepiszkításról szó sincs, szerencsére szobatiszták. És még programozni is lehet őket, mint a cikkből kiderül.

A hónap témája: Grafika a géppel

Az egész számítógépes világ csak nagyon szűk körökben lenne elterjedve, ha valaki nem találja fel annak idején a grafikus felületeket, aminek segítségével túl lehetett lépni a karakteres megjelenítési módokon. Szerencsére anno a számítógépeket nagyon okos individuumok vették kezükbe, és kezük (vagyis inkább szellemük) munkáját dicséri a manapság használt töméntelen grafikus felhasználói felület, rengeteg szabvány, sokféle kezelési mód, és mindenféle fejfájdító, szívsajdító világnézet, melyek mind egy célt szolgálnak: hogy rajzolni tudjunk a számítógéppel.

Gondolom, ez a bevezető nem volt túlzottan lelkesítő, és nem sokakban keltett túlfűtött vágyakat, hogy ettől a pillanattól elkezdjenek grafikus programozással foglalkozni. De így állunk, hölgyeim, uraim: ahány rendszer, annyi módszer. Ahány programozási nyelv, annyi könyvtár, annyiszor annyi parancs (és néha még több is), annyi osztva kettővel plusz egy (néha kettő) egymásnak ellentmondó és egymás logikájával szembennálló metódus.

Most (bizony, joggal) megkérdezheti Ön, Tisztelt Olvasó, hogy akkor meg miért álljak neki én grafikus programokat készíteni? A választ a sok ezer grafikus programozó adja meg helyettem: "mert szép"; "mert csodálatos érzés, amikor a megálmodott jelenet az általam elképzelt módon jelenik meg a képernyőn"; "amikor a kocka egy fokot fordult, abban a pillanatban éreztem, hogy megdobban a szívem, és tudtam: amíg élek, grafikus programokat akarok készíteni" és még rengeteg hasonló lelkes válasz, amelyek mind a grafikus művészek szájából hangzottak el.

Valóban, engedtessék meg nekem is, elmondani személyes véleményem és tapasztalatom (e sorok írója is sok évet töltött el demo programozással), teljesen más érzés grafikázni a számítógéppel, mint például adatbázist programozni, vagy webszervert írni. Az ember szinte együtt él, együtt lélegzik a programmal, hisz látja, mint keze nyomán új és újabb "vad" vagy éppen megtervezett jelenetek születnek, a szabadság korlátlan. Kísérletezgető kedvűeknek kifejezetten csak ajánlani tudom, hisz ne feledjük: a matematika legkomplexebb objektuma, a Mandelbrot halmaz is "csak" egy kísérlet nyomán született meg.