Változatok

Érdekes emberrel találkoztam a minap. Panaszkodott, hogy mire megtanulja kezelni a programját amellyel naponta kell dolgoznia, már megjelenik egy új változat, frissítenek rajta, vagy (általa még fel nem fedezett) hibákat javítanak ki. Miközben hallgattam, valahogy rádöbbentem, hogy mi programozók is ilyen módon állunk a dolgokhoz. Egyesek ráállnak bizonyos programozási nyelvekre és csak azt tanulják. Vannak hatalmas tapasztalattal rendelkező C++ programozók, akik egy négysoros Pascal programban elvesznek. Mások a Javara esküdtek fel és tűzön vízen át a Java zászlaját viszik.

Különálló kategória a „mindenevő” programozók csoportja, akik sokféle nyelvvel foglalkoznak, viszont egy területen sem sikerült mélyreható ismereteket szerezniük, ezért olyan minden lében kanál szerepet játszanak.

Nem a mi szerepünk eldönteni, kinek milyen „modell” felel meg, tekintsük viszont a következőket: Egy kis cégnél, ahol kevés az alkalmazott, nincs lehetőség arra, hogy mindenkinek meglegyen a szakterülete, ezért a mindenes szerep jobban beválik. Egy embernek kell értenie az adatbázis kezeléshez, de jó, ha tud egy kevés web dizájnt is, hogy a szükséges módosításokat gyorsan meg tudják oldani, és a C++ programozó beszél Delphi-ül is, hogy gyorsan tudjon váltani, ha így hozza a szükség.

A nagy cégeknél megint más a helyzet. A szakosodás elkerülhetetlen, mert a cégnél minden munkakörre van ember, a C++ programozó tényleg C++ nyelven programoz, és a web dizájner feladata csak és kizárólag a web dizájn.

És hogy programozónak melyik jó? Programozója válogatja. Egyesek szeretnek mindennel foglalkozni és el akarják kerülni a beskatulyázást, mások a szakosodást választják, és „tökélyre” fejlesztik tudásukat valamely területen. Itt merülnek fel olyan kérdések, amelyekből a cikk végül is kiindult: napjainkba hihetetlen sebességgel fejlődnek nem csak a számítástechnikai cikkek, hanem maguk a programozási nyelvek is. Felmerül a kérdés tehát - amelyre magunknak kell a választ megtalálni - érdemesebb-e elhagyni a megszokott, stabil programozási nyelvünket, amellyel csodákat tudunk művelni, valami újért, amely számunkra teljesen ismeretlen, de mégis keresett szaktudás. Itt csak egy tanácsot tudunk adni, egy híres történelmi személyiség szavait ismételve: tanulni, tanulni, tanulni. Tanuljuk meg a másodikat is, ahelyett, hogy elhagynánk az elsőt. Majd utána döntsünk.

Deák Ferenc

Szerkesztői kiegészítés Deák Ferenc írásához:

Oktatási és fejlesztési tapasztalatokkal a hátam mögött én még egy tanácsot tartok fontosnak: tulajdonképpen mindegy, hogy milyen programnyelvet választunk, mert az elsődleges úgyis a tervezés. Nem igazán lehet jó programokat írni előzetes tervezés nélkül - persze most nem néhány száz soros programocskákra gondolok. Ha pedig a tervezés a lényeg, akkor majdnem mindegy, hogy mi lesz a kiválasztott nyelv, illetve azt már másodlagos szempontok, a felhasználói terület fogja meghatározni és nem utolsó sorban a rendelkezésre álló fejlesztőkörnyezet adja. Persze nyilvánvaló, hogy rendszerközeli programot nem PHP-ban vagy VB-ben írunk, hanem erre a célra a C-t, vagy a C++-t választjuk és az is egyértelmű, hogy a kód újrafelhasználáshoz objektumorientált vagy legalábbis objektum alapú nyelvet illik választani. Igazán abból válik jó programtervező, aki képes a nyelveken felüli gondolkodásra. Itt válik el egymástól a két fő terület, a programozó és a programtervező feladatköre - persze egy kisebb cégnél ez a két tevékenység várhatóan összemosódik, egy és ugyanaz a személy végzi a tervezést és a kódolást. Elsősorban azt kell mindenkinek eldöntenie, hogy mi érdekli jobban: komoly nagy programok megtervezése, amit majd szakértő, nyelvspecifikus gyakorlattal rendelkező programozók lekódolnak, vagy maga a kódolás, az egyes modulok, osztályok kódjának az elkészítése. Mindkettőnek megvan a maga szépsége, persze nem tilos a területek átjárása sem - tervezés közben én is sokszor nekiülök egy-egy rövidebb kód elkészítésének, és mindig örülök, ha sikerül új, nyelvspecifikus megoldásokat találni.

Egyébként nem olyan vészes több nyelv megtanulása sem. A C-nyelvek csoportjában (például C, C++, Visual C++, Java, PHP) sok az átfedés és aki ért a Pascalhoz az a Delphibe természetesen nem fog belebukni. A több nyelv tudása pedig az átfogó tervezési ismereteket erősíti.

Dr. Medzihradszky Dénes

Delphi

Geiger Tamás – Delphi és Win32 API – Nem csak Delphi felhasználóknak: VII. rész

A Borland Delphi rendszer számos, a Windowsban (és a Linuxban) használt rendszereszközhöz tartalmaz komponenseket, osztályokat. Mégis érhetetlen módon több elem hiányzik belőle, melyek sokszor vagy csak ritkán, de jól jönnének egy program fejlesztése során. Cikksorozatunkban ilyen komponenseket fogunk készíteni. A sorozatot más programnyelvek használóinak is ajánlom, hiszen a bemutatott Windows API függvények bizonyára más nyelveken is elérhetőek.

Geiger Tamás - Program beállításainak tárolása Delphiben – 1. rész

Minden valamire való program megkíméli a felhasználót attól, hogy az egyszer már jól beállított paramétereket újra és újra meg kelljen adni minden futtatás során. Igaz, vannak kisebb programok, ahol erre nincs szükség, de a legtöbb esetben erre módot kell adni. Tekintsük most át, miként lehet elkészült programunkba olyan kódot illeszteni, mely megjegyzi az aktuális beállításokat.

Csubák Péter – Webböngésző készítése – 5. rész

A szerző az előző cikkben ígért saját komponens készítését, telepítését és a böngészőbe való beírását ismerteti.

Markó Imre – Delphi - 5. rész: Többtáblás adatbázisok kezelése

Amikor adatbázisokat hozunk létre, akkor a legritkább esetben tartalmaznak azok egy táblát. Az adatbázis-kezelés során alapvető fontosságú, hogy a táblák legalább 3. normálformában legyenek. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a tárolandó tulajdonságainkat széjjelbontjuk, és külön-külön táblában tároljuk. A cikkben megvizsgálásra kerül, hogy Delphi alatt hogyan lehet az ilyen adatbázisokat kezelni. Az egyszerűség kedvéért a Delphi-ben található minta adatbázist fogjuk használni.

Pammer Pál - Képnézegető fejlesztése (bmp view) II. rész

A program alapjai már megvannak előző cikkünkből, most jöjjenek a “gyöngyszemek”, amitől a mi programunk “felhasználó barátabb” lesz, mint a többi piacon lévő program!

Gebei János - Delphi 6 Personal Edition – Bevezető

Szerencsére a Borland a Delphi 6-os verzióval kezdődően létrehozott egy olyan kiadást a Delphi-ből, amelyet teljesen ingyenesen letölthetünk és használhatunk, igaz megszabott korlátok között. Minderről részletesebb tájékoztatást adunk cikkünkben.

C, C++

Merczel László – OpenGL.HU - 6. rész

Ahogyan az a múltkori részben említésre is került, most textúrázással fogjuk folytatni OpenGL “tanulmányainkat”.

Java, JavaScript

Faragó József - JavaScript menü - gondolatok

Mielőtt bárki megkövezné a szerkesztőket, gyorsan leszögezzük: Tudjuk, hogy a Java és a JavaScript két, egymással még csak rokonságban sem álló nyelv. Akkor miért került ide mégis? Nem akartunk külön fejezetet csinálni! Viszont érdemes elolvasni a cikket azoknak, akik webes vonalon nyomulnak - és a szerző ígérete szerint lesz ennek még folytatása is!

IRC

Gebei János - IRC/mIRC Parancsok - 2. rész

Az előző cikkben az olvasó megismerkedhetett az “alap” IRC és mIRC parancsokkal. Most a ritkábban alkalmazottakat szeretnénk bemutatni. Meglehet, hogy a bemutatandó parancsoknak ritkábban vesszük hasznát, de mégis érdemes megismerni őket, hiszen párszor összefuthatunk velük. Nem árt tehát tudni, mit jelentenek, milyen plusz lehetőségeink vannak.

Balla Imre - Hogyan válthatunk IP-t vagy host-ot az IRC-n?

Ebben a cikkben izgalmas kérdéseket próbálok megválaszolni, mint például: Hogyan rejtsük el magunkat IRC-n? Hogyan mutathatunk más host-ot? Hogyan válthatunk IP-t?

Finom vegyes

Horváth Richárd – Bevezetés a mesterséges intelligenciába 3. rész

A mostani mesterséges intelligencia cikkből kiderül, hogy mi is az az optimalizáló út és az, hogy milyen módszerekkel sikerül megtalálnunk azt.

Kis Norbert – A rendszergazda újabb kalandjai 7. rész

A korábbi részben a rendszergazda munkájának másik (nehezebbik) oldaláról, az emberi tényezőről hallhattunk, s arról egy bájos kis történetet, ami szerzőnkkel esett meg. Azonban “egyszer hopp, másszor kopp”, ahogy a népi bölcsesség mondja. A rendszergazda élete is ilyen, mi több: ebből van a legtöbb. Ezúttal “a másik oldal” sötétebb feléről mesél szerzőnk egy történetet, vagyis az emberi tényező árnyoldalait boncolgatja…

Kis Norbert – Érdekességek az Internetről

Ebben a rovatban weblapok böngészése közben talált érdekességeket közlünk. Amennyiben a Kedves Olvasó is talál ilyet; kérjük, küldje be. Mi pedig a hivatkozással és a beküldő nevével leközöljük.

Nyisztor Károly – Gondolatok a programozásról

Lehet, hogy sokan azt gondolják: szegény fejlesztőről igyekeznek minél több bőrt lehúzni, odadobnak neki valami aprót, mint a koldusnak az aluljáróban és a cápák felmarkolják a milliókat, pedig mindenki jobban járna, ha a kliens közvetlenül a programozó ajtaján kopogtatna – nos, ez lehet, hogy jól hangzik, de szerintem a dolgok sajnos / szerencsére nem így működnek.

Gecsó Zoltán – Egy korszak vége, vagy egy új kezdete? - Visual Basic

Mielőtt bárki szerzőnk torkának ugrana, előre elmondja, hogy ez a cikk nem a programozásról fog szólni. Ez a bevezető rész inkább csak a történelmi áttekintés, elővezetés és saját személyes élményei a VB tanulása közben.

ZsemlyeViktor - DarkBasic alapok - 1. rész

Az érdeklődő Olvasók megtudhatják, hogy mi is az a DarkBasic programnyelv. Ezzel még közel sem lesz vége ennek a témakörnek, több cikket is olvashatnak a későbbi számokban, ami a DarkBasic nyelv bemutatásáról és rejtelmeiről fog szólni.

Kezdőknek

Szűcs Tamás – Alap algoritmusok - 5. rész

“Egyre bonyolultabb :-)” – és még bonyolultabb ...: Több sorozathoz egy sorozat hozzárendelése

Szelei Tamás – C kezdőknek - 5. rész

A tömbök segítségével azonos elemekből álló adathalmazt tárolhatunk a memóriában és műveleteket hajthatunk végre rajta. Ennek megvalósítási lehetősége a cikk témája.

Geiger Tamás – Hogyan kezdjem 1. rész - Delphi

Sokan kérdezik manapság, hogy hol is kezdjék el a Delphi-vel való ismerkedést. Bevált módszer nyilván nincs, de mindenki elkezdte egyszer valahogy. Az elkövetkezendő pár számban szerzőnk segíteni szeretne azoknak, akik bele szeretnének vágni az ismerkedésbe, de eddig nem tudták hogy hol is kezdjék.

Hardcore

Németh Róbert – Programozzunk Assemblyben 3. rész: Tömbök

A tömb azonos típusú elemekből álló, sorosan tárolt adatcsoport. Amennyiben hossza előre ismert, statikus tömbnek nevezik, ha hossza a program futása során (run time) változik, dinamikus tömbnek, vagy listának nevezzük. Ebben a cikksorozatban a statikus tömbökkel foglalkozunk.

Magyar Attila – Hogyan írjunk saját BootManagert - IV. rész

Szerzőnk, előző három cikke ”pótlékaként” egy újabb cikkel rukkolt elő. Ezennel elérkeztünk a cikksorozat utolsó részéhez. Most olyan dolgok kerülnek leírásra amelyek a korábbi részekből kimaradtak, valamint az is tárgyalásra kerül, hogyan lehet beüzemelni egy az előzőekben leírt bootmanagert.

Kis Norbert – LPT Extra

Az LPT- sorozattal kapcsolatban sokan megkeresték szerzőnket, miként lehet NT platform alól is elérni a portot. Ugyanis az NT a portok kezelését magához rendeli, azokat a hagyományos módon nem lehet közvetlenül kezelni. A vizuál-nyelvek különösen divatosak, de ott vajon mi a teendő?

Kis Norbert – Vezérlés az LPT porton - 7. rész

Az előző részben a tranzisztor, mint kapcsoló elvi működésével ismerkedtünk kicsit közelebbről. Áttekintettük továbbá, hogyan lehet egy dióda, illetve tranzisztor kivezetéseit beazonosítani, üzemképességét ellenőrizni. Láthattuk, nem is olyan ördöngös dolog! Valamint elkezdtük áttekinteni a meghajtó fokozatok főbb típusait. A szorgalmasabbak talán már azóta forgatják is otthon motorjaikat, illetve kapcsolgatják lámpáikat. Azonban ezzel még korán sincs vége a kifogyhatatlan lehetőségeknek. Lássuk a folytatást!

Adatbázisok

Kiszely Gábor – Adatbázisok - 5. rész

A mostani cikkünkben már - remélhetőleg - gyakorlati ismereteket is szerzünk eddigi elméleti tudásunk mellé, ugyanis megismerkedünk az SQL nyelv alapjaival. Megtanulunk SQL parancsok segítségével adattáblákat létrehozni, módosítani valamint feltölteni azokat.