Stílus vagy forma

Emberek vagyunk mindnyájan. És mint tudjuk, tévedni emberi dolog, úgyhogy magára vessen mindenki, aki téved, mert hibáját senki nem fogja kijavítani, és szenvedhet míg megtalálja a megoldást.

Emberek vagyunk, és ragaszkodunk bizonyos megszokott formákhoz, melyeket a társadalom "úgymond" elfogadott, helyesnek tart, és (bizonyos kivételekkel) még támogat is. Ezért hajlamosak vagyunk kompromisszumokat kötni, és amikor valami szokatlan, új dologgal találjuk szembe magunkat, mindig bepislantunk a raktárunkba, és megnézzük, hogy ehhez hasonlóval találkoztunk-e  már eddigi életünk folyamán.

Hasonlítgatunk, méricskélünk, gondolkodunk, vajon mit szólna ehhez embertársunk, mit szólnak a kollégák ha elfogadunk, és támogatunk egy kevésbé megszokott, vagy éppenséggel hajmeresztően meredek elgondolású ötletet, mit szól hozzá a főnök. Egyes emberekben ilyenkor előbújnak régi félszek, a "jobb, ha nem mártom bele magam, mert ki tudja mi lesz belőle" gondolatok, és nagyon könnyen nyakát szegik egy életképes ötletnek, egy merész, de kockázatos elképzelésnek.

Felmerülhet az az áldatlan helyzet, hogy túlságosan nagy ragaszkodásunkban a szabályokhoz, a megszokott formához, egy szokatlan stílusú, de egyébként logikailag helyes, kivitelezhető, és elfogadása esetén hasznot hajtó projektet letaglózunk, megsemmisítünk, mert picit is elrugaszkodott a talajtól, vagy éppen nem úgy volt bemutatva, amint mi elvártuk volna.

Figyeljünk oda, mit is jelentenek egyes szavak, rágjuk meg értelmüket, mert lehet, hogy éppen egy elszalasztott mondattöredék ad értelmet egy más stílusban íródott mondatnak, és talán soha nem fogjuk tudni visszaadni az értelmét, ha egyszer "átkonvertáltuk" a megszokott formára.

Figyeljünk oda, és ami talán a legfontosabb: legyünk nyíltak mások elképzeléseire, ne vizsgáljunk minden szokatlant a hagyományos szemszögből, hisz lehet, hogy úgy nem is lehet… Igen, néha vállalni kell a kockázatot, hisz rég megmondták: "Aki mer, az nyer!"

Deák Ferenc

FileMode := 0; - avagy magyarázzuk a bizonyítványunkat

Ennyi hiányzott, hogy a második szám hibátlanul működjön. Én elfeledtem ... vagyis annyira elfoglalt voltam ... a második szám valójában egy nagy hajrá volt, rohamtempóba kellet programozni, főszerkeszteni, lektorálni, cikket írni stb. most kereshetnék és felsorolhatnék millió s egy különféle okot ... de nem teszem. Inkább mások okulására közzéteszem a bug okát.

Mint tudjuk a Delphi alapesetben olvasás/írásra (FileMode = 2) nyitja meg az állományt, ha a Reset parancsot használjuk, és ezzel semmi baj, amíg a program merevlemezről indul ...

Ám mihelyt írásvédett környezetbe kerül (vagy írásvédett (Read Only) filet próbálunk megnyitni) hát bizony az írás ..., hogy is mondjam ..., befuccsol. Ez volt az (egyik) gond, amiért legnagyobb sajnálatunkra a Browser második száma nem működhetett CD-ről futtatva. E browser Rengeteg újítást hozott magával (a harmadik még többet fog …). Mit is rejt az a browser.dat? – egyedüli gondja csak az volt, hogy a CD-ről futtatva nem működött.

Mea culpa, mea culpa, mea “very big” culpa, lám, lám, egy programozó élete se mentes a viszontagságoktól, és főleg a bugoktól. De mivel ez az újság főleg programozóknak készül, hát bízom benne, hogy megértésre fogok találni, hisz mi programozók örökös harcba vagyunk a bugokkal, és ha mások nem is, legalább azok, akiknek az újság szól tudják, hogy milyen nehéz (szinte lehetetlen) tökéletes programot készíteni, és azt talán a leginkább, hogy mindig ott bújik ki a bug a kosárból, ahol lyukat talál.

Még egyszer, elnézést kérek mindenkitől, akinek kellemetlen perceket okozott egy szürke képernyő bámulása, mentségemre csak annyit tudok felhozni: én egy szegény kispénzű programozó vagyok, akinek januári keresetéből egy CD íróra se futotta, hogy legalább félélesbe tudja letesztelni jövendőbeli termékét ... hmm ...

Deák Ferenc – a bugfelelős

Delphi

Geiger Tamás nagyszerű cikksorozata immár a harmadik részhez érkezett, amikor a kíváncsiak végre konkrétan a "kezükbe" foghatják a Delphi komponenst, kísérletezgethetnek vele, és mindent, amit csak szeretnének, művelhetnek vele.  A második cikk Csubák Péter kezének munkáját dicséri, és azoknak lesz nagyon hasznos olvasnivaló, akik saját web böngészőt szándékoznak írni, amihez felhasználhatják a Delphi által nyújtott webes lehetőségeket. És végül a hab a tortára: Pammer Pál bemutatja a Delphi szolgáltatások bővítésének lehetőségeit, vagyis hogy írjunk Delphit, használván a Delphit. Hátborzongatóan érdekes.

Geiger Tamás: Win32 API

Csubák Péter: Írjunk böngészőt

Akik régebbi számainkat olvasták, azoknak bizonyára ismerősként üdvözlik Geiger Tamás sikeres cikksorozatát. A sorozat szerzője ezúttal lezártnak tekint egy alfejezetet, hisz elértünk arra a pontra, amikor a komponenst leheljük életre. Viszont a jövő számba már más lesz a téma.

A Delphi számos hasznos "alkatrészt" hoz magával, amelyek azonban nagyon sok programozó számára az ismeretlenség ködébe burkolóznak, mivel kevésbé használják, mint a megszokott TButton–t.

A szerző cikkében (és a következő számra már beígért folytatásban) egy ilyen komponenst fog bemutatni, illetve a vele való munkát. A komponens neve: TWebBrowser.

Pammer Pál: a Delphi szolgáltatásainak bővítése

Ahogy már említettem, már csak hab a Delphi tortára, hogy bővíthetőségét tekintve is szinte határtalan ez a programozási nyelv. Egy ilyen lehetőséget mutat be a cikk. A hozzá tartozó komponens pedig megtalálható a CD-n, hisz azt nem kell mondjam, hogy az igazi profik által készített cikkek tartalmát nem 4000 sor kód adja.

Java

Úgy esett, hogy mind halogattuk, és halogattuk egy nagyon színvonalas cikk megjelentetését, remélvén, hogy rövidesen más körülmények közt fog megjelenni. Ám ahogy az idő telt, döntéseket hoztunk, és úgy döntöttünk, hogy olvasóink ne várjanak a végtelenségig erre a cikkre, hisz a jövő hoz még számtalan színvonalas, és jól sikerült cikket. Viczián István Velocity cikkéről van szó, mely méltatlanul kimaradt az első két szám valamelyikéből. Hát végre itt van.

Viczián István: A Velocity template Engine

Deák Ferenc: Java Reflection -  III. rész

A Velocity template engine egy olyan sablon motor, melyet dinamikus web oldalak készítésé­nél tudunk használni, de nem csak ott. A teljes körű felhasználhatóságra a cikk sokkal bővebben kitér, ez csak kis ízelítő akart lenni, hogy (például) mikkel fogunk találkozni ebben a cikkben.

Akik eddig nyomon követték a sorozatot, azok tudják, hogy a dinamikus osztálybetöltés problémájával foglalkoztunk, és most végre elértünk arra a szintre, ahol a betöltött osztály valamely metódusát már meg is tudjuk hívni.

C++

A C++ kategóriába megint két cikket találnak az olvasók. Az egyik az a múlt havi hónap témájában elkezdett OpenGL cikksorozat második része, a másik pedig a C++ sablonok világába fogja bevezetni Önöket.

Merczel László: OpengGL II. rész

Deák Ferenc: A C++ sablonok

A 3D grafika (és nem csak) Silicon Graphics által kifejlesztett könyvtára nagy teljesít­ményre képes. A múlt havi részükben egy nagyon alapszintű bemutató után a cikksorozat aktuális havi része végre "kézzelfogható" eredmé­nyeket nyújt, vagyis (természetesen kellő mennyiségű magyarázattal körítve) meglátjuk első OpenGL képünket.

A C++ alapképességeit bemutató (szinte) sorozat elért ahhoz a részéhez, ahol a C++ sablonokat tárgyaljuk.

Szó lesz a sablonok mibenlétéről, felhasznál­ható­ságáról, és természetesen példa kódot is találhatnak olvasóink a cikkben, amely nagyon egyszerűen mutatja be a sablonok összetett világát.

Basic

Talán mindenkinek az első programozási nyelve volt a BASIC, legyen az a GW-Basic, a Commodore-ok beégetett BASIC nyelve, a Microsoft Quick Basicje, vagy bármi más, amely tartalmazza ezt az öt betűt: BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code).  Új vendég a CodeX-ben ez a nyelv, reméljük nagy szeretettel fogadják a vele kapcsolatos cikkeket J.

Balogh Tamás: Visual Basic Praktika

Kőhegyi Gergő: DarkBasic PRO

A Microsoftot Bill Gates BASIC implementációja hozta be a PC piacra. Ezt talán mindenki tudja, legalább annyira, mint hogy a Visual Basic is egy Microsoft termék.

Talán minden idők legsikeresebb BASIC nyelve, ismervén a vele készült programok nagy mennyiségét.

Ez nem is olyan nagy csoda, mivel minden megtalálható ebbe a nyelvben: egyszerűen felépíthető programok, a Basic nyelv családias szintaxisa, nem túlkomplikált, objektum orientált programozás. Hát kell ennél több?

Ez a kezdőknek és haladóknak egyaránt javallott cikk a legáltalánosabb objektumot, az "object"-tet mutatja be, és közben megoldást nyújt egy másik érdekes feladatra is.

Egyesek most joggal kapnak a fejükhöz: mi ez??? A nevéből arra következtethetünk, hogy egy besötétült alapnyelvről van szó.

Ez nem igaz, mivel a DarkBasic (és nemcsak a PRO változata) játékprogramozást tesz lehetővé Windows alá, DirectX támogatással egybekötve, 3D a lehető legmaximálisabban, és minden mi egy programozó kedvencévé teheti ezt a nyelvet.

Azért persze, nem árt, ha tisztába vagyunk egy-két alapfogalommal, mielőtt elkezdünk DarkBasic játékokat készíteni.

Addig is, ez egy kis ízelítő legyen a DarkBasic világába.

Web

Web kategóriánk három cikknek nyújt otthont e hónapba. Karsai Balázs ASP sorozata elérkezett a harmadik részéhez. Itt a hónap témájához kapcsolódó adatbázis kezelésről lesz szó, viszont célszerűnek tartottuk hogy olvasóink a cikket jól megszokott helyén találhassák. Finta Annamária gondolatébresztő cikket közöl a web biztonságáról. Részletes cikket közöl Bálint Aliz a JavaScript objektumairól, ennek a cikknek a folytatása a következő számba lesz megtalálható.

Karsai Balázs: ASP cikksorozat, III. rész

Bálint Aliz: JavaScript objektumok

A havi témához kapcsolódó részben a szerző a tőle megszokott alapossággal az adatbázis kapcsolatokat mutatja be. Természetesen, mint mindig, most is találunk példaprogramokat is, az igen részletes magyarázat mellett.

A JavaScript előnyeit gondolom, nem kell bemutatnom senkinek. Dinamikusan változó, a felhasználó cselekedeteire reagáló oldalakat tudunk készíteni vele. Ez a cikk egy részletes felsorolása JavaScript objektumoknak, amikkel még látványosabbá tehetjük weblapjainkat.

Finta Anna - Mária: A Biztonság mítosza

Messze vannak azok az idők, amikor egy átlag felhasználó biztonságba érezhette magát a számítógépe előtt. Hisz elég egy rosszul installált program, és máris a fél világ láthatja a merevlemezünk tartalmát, turkálhat személyes dolgaink közt. És hogy még ne is kelljen egy programot (rosszul) felinstallálnunk, hát akadnak "rossz" szándékú illetők, akik be szeretnek turkálni gépünkbe.

Kezdőknek

A Tamások által a kezdőknek nyújtott kínaltunk tartalmaz egy cikket, melyben az algoritmika alapjait tárgyaljuk, illetve egy másik cikket, amelyben a C programozás világába akar bevezetni minket a szerzője.

Szűcs Tamás: Algoritmusok

Szelei Tamás: A C programozás alapjai

Azoknak, akik most kezdenek programozással foglalkozni, azoknak, akik át akarják ismételni az algoritmusokhoz kapcsolódó bizonyos elméleti ismereteket, azoknak, akik elfelejtették ezeket az ismereteket, azoknak, akik most kezdik felfedezni, mi is az igazi programozási nyelv, vagy azoknak, akik egyszerűen csak kíváncsiak…

Ez a cikk mindenkinek szól, nemcsak kezdőknek, hisz olyan dolgokkal foglalkozik, amelyeket egy programozónak még az objektumorientált hiperszuper programozási nyelvekkel megtűzdelt világba se szabad elfelednie.

Gondolom, hogy a C nyelvről mindenki hallott, aki számítógéppel foglalkozik. Viszont az a tény, hogy hallott róla még nem garantálja ennek a nyelvnek az ismeretét.

Ez a cikk egyszerűen az, amit a címe is sugall: meg fog tanítani programozni C-ül.

Úgyhogy, elkapni a billentyűzetet, és püfölni a példaprogramokat, amelyek ebben, illetve a következő számainkban fognak megjelenni.

Hard Coders

Most is folytatódnak megszokott sorozataink, vagyis az internet szerelmeseinek a mIRC bütykölését bemutató sorozat immár harmadik része, amely a Remote rejtelmeibe fog bepillantást nyújtani, illetve az elektronika szerelmeseinek az LPT port programozása, ahol csillogó villogó dolgok bemutatását tekintheti meg a tisztelt olvasó.

Varga Gábor: A Remote rejtelmei

Kis Norbert: A Csillogtatás alapjai

Beismerem, nem tartoztam azok közé akik a mIRC-en lógnak naphosszat azért, hogy  beszélgessen, csacsogjon egész nap emberekkel a világ különböző tájairól.

Viszont amióta szerencsém volt ezen cikksorozat eddig megjelent részeit olvasni hát kérem, egyre gyakrabban kapom rajta magam, hogy a mIRC-en töltött időm exponenciális növekedésnek indult… nem tehetek róla…

Ebben a részben a Remoteokról lesz szó, amelyeket a Tools menüpont alatt találhatunk meg. Most már nem maradt hátra, mint elolvasni a cikket, elindítani a mIRC-t, bepötyögni (vagy bemásolni) a kódot, és fantáziánkat használván továbbfejleszteni.

A cikksorozat ezen része egy alapos betekintés az elektronika által nyújtott lehetőségeknek, mert valójában alkatrészleltárnak lehetünk szemtanúi. Alaposan szemügyre vesszük a felhasználható LED-eket, diódákat, satöbbiket.

Most már kezdem sajnálni, hogy annakidején amikor lehetőségem volt az iskolában nem foglalkoztam többet az elektronikával, hisz ez egy nagyon érdekes tudományág.

Finom… és vegyes

A Finomvegyes harmadik száma pici újítást hoz az újságba: Egy interjút Tamás Miklóssal (Fiery). Aki nem tudja hogy ő kicsoda, hát olvassa el az interjút, onnan több is kiderül. Aki meg tudja, hogy ő kicsoda, hát az meg azért olvassa el, hogy többet is megtudjon róla. És Fiery mellett még a humoros rendszergazdával is lehet találkozni, akinek most meg egy BIOS-sal gyűlt meg a baja…

Deák Ferenc: Tobzódás

Kis Norbert: Egy rendszergazda… III. rész

A rendszerelemző programok közül, Magyar­országon a legismertebb minden bizonnyal az AIDA32, amely régi nevén mint ASMDemo futott be a sikeresnél is jobb karriert.

A szerzőjével, Tamás Miklóssal készített interjúból kiderül, (többek közt) mi is szükséges ahhoz, hogy például meg tudjuk írni magát a programot is…

Talán ezért is adtam ezt a címet az interjúnak, hogy "Tobzódás" hisz jó párszor valósággal eltátottam a számat, miközben Fieryt hallgattam…

"Az előző két részben a tűzoltó munkákból adtunk egy kis ízelítőt. Ezúttal az esetenként silány minőségű alkatrészekkel vívott, olykor szinte heroikus küzdelemről lesz szó…" idézet a cikkből.

Igen, néha a rendszergazdák heroikus küzdelmet vívnak mindenféle kacattal, amit a boltos valakinek a nyakába varrt, hogy aztán az egész az ártatlan rendszergazdára üssön vissza.

Persze, a boltos ártatlan, hisz ő nem tudta, hogy ily gyorsan el fog romolni, az illető megint ártatlan, hisz megbízott a boltosba, az egészbe pedig a legártatlanabb az nem más, mint a rendszergazda, hisz ő csak… na, ez már a cikk.

A hónap témája: Adatbázisok

Nézzünk körül a nagyvilágban. Akárhová tekintünk, mindenütt egy adatbázisba botlunk. A céges belépőkártyánk, az autónk rendszáma, a merevlemezünk típusa, gyártási éve, mind-mind egy hatalmas adatbázis aktív részei lettek ez utóbbi években. Ha picit el akarunk rugaszkodni a valóságtól, akkor hivatkozzunk a "Hálózat" (The Net) című filmre. Pár gombnyomással a gonosz hacker módosítja a szövetségi adatbázisban a szimpatikus programozó adatait, aki ezentúl mint körözött bűnöző szerepel a nyilvántartásokba.

És talán ezzel a mondattal elmondtam az adatbázisok felhasználásának egyik lehetőségét is, de semmiképpen nem szerettem volna elhallgatni az előnyeit és természetesen a fennálló veszélyeket se. Egy adatbázis megoldja a rengeteg nyilvántartáshoz szükséges hely hiányából kiinduló problémákat, egy helyen tárolja az adatokat, bármikor hozzáférést biztosít hozzájuk, és természetesen védelmi rendszert is nyújt az adatok biztonsága érdekében.

Nem akarok nagyon elkalandozni, hisz az számunkra, programozók számára nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy valaki módosítani tudja az adataimat, és körözött(es) bűnözőt faricskáljon belőlem, oda bizony többre is szükség van, mint pár gombnyomásra, és aránylag kicsi a valószínűsége, hogy ez meg fog történni.

Vizsgáljuk inkább sokkal praktikusabb szemszögből az egész adatbázis világot. Adatbázisokra igenis szükségünk van, a fent említett (teljesség igénye nélküli felsorolásban szereplő) előnyök miatt. És nem elég, ha ma meghozzuk a döntést, hogy nekünk igenis, holnaptól kell egy ilyen és ilyen képességekkel bíró adatbázis. Ezt az adatbázist meg kell tervezni, papíron, itt jelenik meg az első kapcsolat az adatbázis programozó és a kliens közt (akik mi vagyunk).

Az adatbázis tervezés talán a legfontosabb szakasz egy adatbázis életében hisz ilyenkor hozunk olyan döntéseket, melyek függvényében később egy keresés tíz másodpercig vagy éppen százig fog tartani, hogy az adatbázisunk mekkora tárterületet fog elfoglalni, és minden, a tervezés idejében felmerülő kis tényező a későbbi, adatbázissal történő munkánkat fogja befolyásolni.

Az adatbázis tervezőnek van talán a legnagyobb felelősséggel rendelkező feladata, hisz tőle függ, hogy a kliens felkérései alapján az adatbázis módosítása a programozó részéről tízperces vagy éppenséggel háromórás munka lesz–e, egy jó adatbázis tervező kizárja a redundanciákat az adatbázisból, modularizálja az adat entitásokat, és még rengeteg más lényeges munkát végez el.

Az adatbázis létrehozás életciklusában a másik fontos szerepet talán az adatbázis programozó(k) foglalja(ák) el. Szoros közreműködése a tervezővel és a klienssel létrehozzák az utóbbinak megfelelő "infrastrukturát", kezdve a legapróbb kis CheckBox-tól egészen addig a nagy fontosságú döntésig, hogy milyen adatbázist fognak  használni, hisz kínálat van...

Beismerem, régebben valahogy idegenkedtem az adatbázisoktól, nem is beszélve a programozásukról, valamiért mindig úgy tekintettem azokra, akik adatbázisokat programoznak, hogy ők a "hátulgombolós" programozók, hiszen nincs bajuk memóriacímekkel, bittérképekkel, színekkel a képernyőn, ők csak ülnek az SQL mellett, és néha egy-egy Delphi komponenst bedobnak a Formra, és semmi látványos erőfeszítés nélkül megjelennek az adatbázis adatai az ablakba. Mintha nem is lett volna semmi munkájuk.

Aztán később, mikor én is elkezdtem mélyrehatóbban adatbázisokkal foglalkozni, rádöbbentem, hogy nem is olyan egyszerű, és a kihívások sokkalta nagyobbak, mint az "előlgombolós" programozók esetében. Az teljesen igaz, hogy nagyon egyszerűen megoldható egy két dolog, amire a Windows/DOS programozás aránylag bonyolult megoldásokat kínál, viszont az igazi kihívások nem ott kezdődnek, hogy rakjunk fel három beviteli mezőt a képernyőre, írjuk bele, hogy "Hello World" és ugráltatjuk őket.

Az igazi kihívás az "életcsiholás" az adatbázisba. Amikor a rendelkezésünkre álló élettelen adathalmazból a kliens elvárásainak megfelelően létrehozzuk a lüktető, életteli, változásokat reflektáló dinamikus rendszert. Szerintem ez az igaz művészet.